A dollár némileg újra erősödött, mivel az ázsiai indexek a görög helyzetnek köszönhetően csökkentek. Biztossá vált, hogy a görög népszavazás arról dönt, hogy maradjanak, vagy kivonuljanak az euróövezetből. A népszavazásra valószínűleg december 4-én, vagy 5-én kerül sor és Görögország „egy centet” sem lát a segélyből, míg ennek eredménye ki nem derül.

Athénnak azonban már november közepére elfogy a pénze, Papandreou miniszterelnök mégis azt nyilatkozta, hogy Görögország a népszavazás után is képes lesz fenntartani magát. Elmondása szerint a hatodik segélyrészlet esedékessége előtt még lesz néhány napjuk. Szembenézve annak lehetőségével, hogy Görögország elhagyja az eurózónát, csődbe megy és tovább fertőz más országokat, Angela Merkel, hogy megóvhassa az eurót, világosabbá akarja tenni, hogy hogyan érinti a népszavazás a segély kérdését és az eurózónát, akármi is lesz az eredmény. Merkel és Sarkozy ma találkozik az EU monetáris ügyekért felelős biztosával, Rehn-nel, hogy tárgyaljanak az EFSF keretének 1000 milliárd euróra való emeléséről, illetve a folyamat felgyorsításáról, hogy időben meg tudják akadályozni a fertőzés veszélyt.

A várakozásoknak megfelelően a Fed a jegybanki alapkamatot változatlanul hagyta 0-0,25 %-on. Bár a gazdasági növekedés és a háztartási költekezés pozitívabb felhangot kaptak, addig a legújabb szakértői kimutatások a gazdasági fejlődést a júniusban becsülthöz képest lefelé korrigálták. 

A Nemzeti Gazdaság és Társadalomkutató Intézet (NIESR) elmondása szerint az Egyesült Királyság gazdaságát jelentős hanyatlás kockázata fenyegeti és 50 % az esélye, hogy az ország újra gazdasági recessziót él át. A NIESR hozzátette, hogy „az utóbbi idők gyenge teljesítménye leginkább a szintén gyenge belföldi keresletnek köszönhető, nem annyira az euró térség fejleményeinek, azonban idővel ezek is a gazdasági növekedést fogják gátolni.” Az „teljeskörű előrejelzések sikeres megoldást feltételeznek az euróövezet válságára; de éppen ezért vannak kockázatok is.” Azt is megjegyezték, hogy az új élénkítő lépések „nem érintik majd az alapvető üzleti beruházásokat.”

A piaci figyelem középpontjába most a G20 és az Európai Központi Bank találkozója kerül. Bár egy héttel ezelőtt még sokat vártak a G20 csúcstól, mostanra elég valószínűtlen lett, hogy a görög dráma után bármi konkrétumra jutnának. Ahogy a kínai pénzügyminiszter, Zhu mondta, egyelőre „túl korai” lenne Kína hozzájárulásáról tárgyalni az eurózóna segélyalapjához. Egyes találgatások felvetették, hogy az ECB csökkenteni fogja mai ülésén a kamatlábakat, de valószínűbb, hogy az új elnök, Mario Draghi, hajlíthatatlan lesz.