A piramisépítés a pozíciók növelését jelenti, amint az árfolyam a kívánt trendirányban mozog. A piramisépítés egy igen agresszív kereskedési stratégia, mely csak a teljes munkaidőben ezzel foglalkozó, professzionális tradereknek való, akik tudják kezelni a kockázatokat és megvan bennük a kellő fegyelem a stratégiák következetes végrehajtásához. A piramisépítést csak egy előre meghatározott és tesztelt módszerrel javasolt alkalmazni, mely magába foglal egy hatékony stop-loss kezelést is.

Bár a piramisépítés növeli a profitot, ha a trend a vártnak megfelelően folytatódik, a veszteségek is megsokasodhatnak vele, ha a trend megfordul, tehát a kulcs a kockázatkezelés. A hozam-kockázat arányok gyakran a piramisépítő trader ellen fordulnak, amikor az árfolyam trendje megfordul. Mivel a pozíciók növelése egységenkénti alapon megváltoztatja az egész pozíció összköltségét az utolsó árhoz képest, egy gyors fordulat az eredeti belépési árhoz képest jelentős veszteségekhez vezethet. És ha az árfolyam gyorsan és „meredeken” változtat irányt, mint mondjuk egy rés egy gyors piacon, akkor nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen az eredeti terv szerint korlátozni a kockázatot.

A pozíciónövelésekre utaló jelzés előre meghatározott árfolyampontokon is megjelenhet, melyek megerősítik a trend irányát. Ezek a pontok alapulhatnak volatilitási szalagokon, mozgóátlagokon, a trendvonalakon, az ellenállási szintek átlépésén és így tovább.

A sztenderd, szabályos piramis, melyet felfelé csökkenő vagy felfelé mutató piramisként is ismernek, egy nagy kezdeti pozícióval indul; ezt előre meghatározott hozzáadott pozíciók követik, melyek mérete módszeresen csökken, ahogy az árfolyam a jelzett trendirányban mozog. Például ha a kezdeti belépésnél 100 kontraktus devizát vettél, majd az ár továbbmozdult a következő szintre, akkor további 50 egységnyi devizát adsz hozzá, majd az újabb szinten még 25-öt, aztán még 13-at, akkor összesen 188 egységed lesz.

A fordított vagy másnéven egyenlő összegű piramis esetén a kezdeti pozícióhoz azonos méretű egységeket adsz hozzá. Például ha a kezdeti belépésnél 100 egységnyi devizát vettél, majd a következő árfolyam szinten további 100-at adsz hozzá, az ár mozgásának folytatódásával még 100-at, majd újabb 100-at, akkor az összesen 400. Itt viszont a egységenkénti átlagköltség jóval magasabb, annyira, hogy egy kisebb árfolyamfordulat is megsemmisíti a hozamot. A fordított piramis nagyobb lehetséges hozamot kínál, de jóval nagyobb kockázattal is jár, mint a szabályos, csökkenő piramis.

A tükröződő piramis módszeresen növeli a pozíciót egy előre kijelölt árszintig, majd ahogy a trend folytatódik, szisztematikusan lecsökkenti a pozíciót, tehát a tükröződő piramis nem egy teljesen trendkövető módszer. Ha az ár nagyobb mozgást tesz a jelzett trendirányban, ez a piramis kevesebb hasznot termel, mint a szabályos és a csökkenő piramis.

A maximális tőkeáttételes piramis folyamatosan a letéti követelmények által megengedett legnagyobb méretekre növeli a pozíciót. Ez a lehetséges legagresszívebb stratégia és maximális hozamot kínál, de maximális kockázatot is és a legrosszabb hozam-kockázat arányt. Ezt a piramist szoros kilépési szabályokkal kell ötvözni, különben csaknem biztosan csődhöz vezet.