A dollár általánosságban gyengélkedik az ázsiai piacokon, azonban az éjszaka során történt dollár eladások megtorpantak, az eddig kockáztató befektetők egyre óvatosabbak a holnap várható amerikai munkaerőpiaci adatok miatt.

Görögország ügyében közelgő megállapodásról szólnak a pletykák, azonban semmi ilyen nem történt egyelőre. A hírek szerint a megállapodás legtöbb részletét már egyeztették, azonban pár kérdésben alapvető állásponton van az IMF és Németország, ami egyelőre visszatartja a végleges megállapodás bejelentését. Egyesek szerint az IMF nézete, hogy a PSI, amellyel 200 milliárd eurót írnak le Görögország államadósságából, nem elégséges ahhoz, hogy 2020-ra a GDP 120%-ára csökkentsék a görög államadósság állományt. AZ IMF szerint a PSI (private sector involvement), tehát a magánbefektetők bevonása az adósságrendezésbe, nem elégséges és OSI-t (official sector involvement) javasol, vagyis az intézményi hitelezőknek is engedniük kellene Görögország tartozásaiból, amivel az EKB-nak és más EU tagállamoknak is „fel kellene áldozniuk magukat”. Németország azonban nem ért egyet ezzel a javaslattal, szerintük a rést további megszorításokkal kellene betömni, ahelyett hogy EU tagállamok pénzelnék tovább Görögországot.

Miközben a piacok továbbra is aggódnak az EU perifériájába tartozó országok fiskális és növekedési problémái miatt, a Fitch úgy nyilatkozott, hogy Portugália nem jelent jelentős veszélyt az euró zónára, a „portugál kormány eltökélt és szavahihető”. A Fitch szerint a portugál kormány adósságcsökkentő politikája kielégítő, a stratégiájuk betartásával rövidtávon nem fognak kockázatot jelenteni a közös európai pénz szempontjából.

A japán pénzügyminiszter, Jun Azumi, nyilatkozatban szólalt fel miután a dollár-jen árfolyam ismét rekord mélypont közelébe süllyedt. Azumi szerint „egyre több a spekulatív lépés a piacokon … a jen vásárlóerejének növekedése mögött elsősorban rövidtávú és spekulatív üzletek állnak”. Azumi bejelentése alapján a japán kormány egyelőre „nyugodtan, de alaposan figyeli a piaci mozgásokat” és készek beavatkozni, ha szükséges. Azumi egyben sürgette a Bank of Japan-t, hogy a jelenlegi gazdasági feltételeket figyelembe véve építse politikáját, beleértve egy esetleges mennyiségi enyhítést is. Ezek a szavak pedig egyes elemzők szerint azt jelenti, hogy Japán egyre közelebb áll az intervencióhoz. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Egyesült Államok 2011 második felében már kritizálta Japán intervenciós politikáját és ezek alapján egy G7 által kordinált közös intervencióra nincs sok esély. Ennek tükrében egy egyoldalú beavatkozás valószínűleg gyenge és rövid életű lenne.